3 dolog

Azt hiszem, végre rájöttem, az,
hogy mit kezdesz az életeddel,
csak az egyenlet egyik fele, a másik fele - az igazán fontos fele -, hogy mindeközben kivel vagy.
Három dolog. Család. Szerelem. Barát(ok). Olyan az egész, mint egy hegymászás. Miközben te mászol, ez a 3 dolog, néha csak 2, ott van melletted, mintha az őrangyalaid lennének. 

• Ha elbuksz, segítenek talpra állni, és új erővel folytatni a küzdelmet.
• Melletted maradnak, ha valami nem úgy sül el, ahogy el lett tervezve.
• Támogatnak, védenek és bíznak benned.

Persze meg kell tanulni egyedül, a sarkunkra állva élni.
De mindig jó érzéssel tölti el az embert, ha tudja, nincs egyedül, ebben az óriási világban. 

A Nagyi.

Fiatalként azt hisszük csak mi vágyunk társra. Az elsöprő szerelemre.
Arra, hogy legyen valaki mellettünk amikor magányosnak érezzük magunkat.
Mellettünk maradjon akkor is, amikor mi azt ordítjuk: "Egyedül akarok lenni!"
Pedig a "nagyok", felnőttek, 40-50-es éveikben lévő "nénik",
öregek is így vannak vele.
Vágynak rá, hogy valaki átölelje őket amikor fáznak,
és a legrosszabb napjukból a legjobbat próbálja kihozni.
Itt a Nagyim. Lassan 60éves,
de kinézetre 50-55 és akkor a lélekről még nem is beszéltünk.
Fiatalos. És ez jó, nem de bár?:) Nem hiába mondják, hogy a lélek fiatalít.
Regisztrált egy pár internetes társkeresőn. És ismerkedett.
Először felfoghatatlan volt.. Az ÉN Nagyim??!
Miért lenne ez más? Mitől? Vágyakozik.
Persze, minden egyes lehetőségben ott rejtőzik a csalódás.
De nem lehet így hozzá állni. A Nagyi nagyon-nagyon jó Nagyi.
Nem érdemli meg, hogy bántsák, és fájdalmat okozzanak neki.
Jó lenne ha olyan társat találna magának, aki meg becsüli. Mert meg kell.
A férfiak, úgy ahogy a nők is, valahol megfejthetetlen rejtély.
Én csak abban reménykedem, hogy jól választ majd, boldog lesz vele,
és a férfi, mint egy, a világ egyetlen legszebb csodájára, úgy fog a Nagyimra vigyázni.

Az élet nehéz.

Na igen..! Hányszor is hangzik el az életben ez a három szó..

Buta kérdés. Mondhatni, hogy az egész életünket végig kíséri.

Manapság mindenért meg kell küzdeni.

A munkáért, a pénzért, mások tiszteletéért, a szeretetért.

Tényleg nehéz.

Sokszor amikor azt hiszed, hogy mindjárt célba érsz, elbuksz.

Aztán megpróbálod újra. És újra. És újra.

Belefárad az ember. Ezért nem lehet hibáztatni senkit.

De! Addig a pillanatig, amíg nem érzed úgy, hogy azért a dologért mindent megtettél,

kihoztad magadból a 100%-ot és így sem éred el..

Nos, ebben az esetben meg lehet érteni, ha az ember feladja.

Viszont, amíg nincs így, nem dőlhetünk hátra.

,,Az élet szép, de élni tudni kell, az élet egy harc és benne győzni kell!''

Az első nap.

Magyar Blogok
Hmm..

Még sosem blogoltam. Egyszer nekifogtam, de nem jutottam vele messzire.
De most úgy érzem ennek is eljött az ideje.. Írni arról amit látok, ahogy érzek.
Örülök neki. Talán segíthetek majd másoknak. Talán magamnak is.